Különösen szerencsétlen kommunikációs helyzetbe került az Országos Mentőszolgálat, miután egy Pest vármegyei férfi újraélesztéséről számolt be közösségi oldalán. A történet a mentők összehangolt munkájának bemutatására szolgált, csakhogy a bejegyzés alatt megszólalt az érintett férfi felesége is: közölte, hogy férje szeptember 6-án elhunyt, és a poszt megjelenésének napján temették el.
A mentőszolgálat beszámolója szerint a negyvenes éveiben járó férfi otthonában lett rosszul. Felesége arra figyelt fel, hogy férje furcsa, hörgő hangokat ad ki, és nem lehet felébreszteni. A mentésirányítás telefonon segítette az asszonyt az újraélesztés megkezdésében, majd a helyszínre érkező mentőegységek átvették az ellátást.
A férfit folyamatos újraélesztés mellett szállították kórházba. Keringése a mentés során visszatért, majd ismét összeomlott, ezért további beavatkozásokra és defibrillálásra is szükség volt. A kórházban végül megtartott keringéssel adták át.
Az OMSZ eredeti bejegyzése itt azonban nem ért véget. A mentők munkájának méltatása mellett reményüket fejezték ki, hogy a beteg mielőbb felépül.
Ekkor érkezett a hozzászólás a férfi feleségétől. Közölte, hogy a bejegyzésben szereplő beteg az ő férje volt, aki időközben meghalt. A család ráadásul éppen a poszt megjelenésének napján vett végső búcsút tőle.
A hozzászólás után az OMSZ módosította a bejegyzést. Kivették belőle a beteg felépülésére vonatkozó részt, és kegyeleti okokra hivatkozva részvétüket fejezték ki a családnak. Később már bocsánatot is kértek azért, hogy a közlés további fájdalmat okozhatott a hozzátartozóknak.
Az esetnek van egy fontos részlete: a Mentőszolgálat a beteg kórházi átadása után nem kap automatikusan tájékoztatást arról, mi történik vele később. Vagyis az OMSZ valóban úgy adta át a férfit a kórháznak, hogy volt keringése; a beteg későbbi haláláról nem rendelkeztek információval. A hiba így nem magában a mentés szakmai eredményének leírásában, hanem a hetekkel később közzétett történet ellenőrzésében és kommunikációjában keresendő.
Balassa Gergő, az OMSZ megbízott igazgatója szerint az eset arra is rámutatott, hogy egy beteg akkor is felismerhetővé válhat a környezete számára, ha a közleményben sem a neve, sem a címe nem szerepel. A történtek után a Mentőszolgálat felülvizsgálja a konkrét betegesetek közösségi médiában történő bemutatásának gyakorlatát.
A történetnek így végül egészen más lett a tanulsága, mint aminek a posztot eredetileg szánták. Egy sikeres helyszíni újraélesztés még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a beteg túlélte az eseményt – és egy valódi ember története nem ér véget ott, ahol a mentőautó átadja őt a kórháznak.
Az OMSZ vezetője ezt később maga is lényegében így foglalta össze: egyetlen közösségi médiás poszt elérése vagy lájkszáma sem ér annyit, hogy sérüljön a betegek méltósága vagy a Mentőszolgálatba vetett bizalom.
